Blognapló, minden ami én

Sokszor panaszkodtam már a MÁVra, volt, hogy kínomban viccelődtem velük, lehet unjátok is kicsit :)

Egyszer egy végtelenül tájékozott újságíró megkérdezett egy háti sérült székest, ha választana melyiket kérné:

2002 finoman fogalmazva is megváltoztatta az életem. Januárban megszületett a fiam, a vállalkozás dübörgött. Új autót vettem, szép kutya, szép feleség, minden sínen.

Nekem csak el kell határozni miről akarok írni itt, és azonnal jön egy fontosabb másik téma :)

Ritkán álmodok, még ritkábban emlékszem az álmaimra. Alapvetően rossz alvó vagyok, nagyon könnyen felébredek, ráadásul szinte egész éjjel nyomkodom a telefonom. Ha erre rakódik stressz, az pedig ugye jön, akkor igazán kaotikusak az éjszakák.

Egy nagyon érzelemmel, kínokkal és feladatokkal teli két hét telt el az EMT óta. Ma voltak pislákoló remények a napomba, többek közt egy kitűnő társaságban töltött ebéd-kávé kombóval. :)

Szerintem soha életemben ennyire fáradt nem voltam...

Sokat írtam már arról, hogy mennyire kell megszerveznem az életem. Kicsit ahhoz hasonlítanám, ahogy a gyereked életét szervezed, iskola, edzés, különóra, gitár, folyamat megvan mikor hol kell vele lenned. A nem elhanyagolható különbség, hogy én nem "növök" fel már soha, de rosszabbul bármikor lehetek...

2015. május óta ez a hónap a legfontosabb az évemben, abban az évben rendeztem meg először a European Masters Throwdownt. Egyszerre s gyerekem mert szeretem minden hibájával, a feleségem mert minden nap velem van, és a megélhetésem.