Blognapló, minden ami én

Ezzel a poszttal kezdtem ezt a blogot, és ennyire rövid idő után is érdekes újra olvasnom, átértelmeznem? tovább a posztra link

Tudom tudom, hogy a magyar újságírásnál nem szabad a cikk címére ugrani, de annyira felkúrt ez a cím...

Nem gondoltam, hogy erről poszt lesz, Károlyi Laci nyilván alákommenteli, hogy ő biztos volt benne :)

Ezt csinálom nap mint nap. Cégeket, szolgáltatókat embereket érzékenyítek, próbálom velük felfogatni (akivel kell), hogy piaci szereplő vagyok én és a többi roki is. Ő egyrészt tekintsen rám ügyfélként, másrészt ha látja a szék mögött az embert, jó napunk lehet, nekem, és neadjisten neki is...

Hetek óta érzem ez a hétvége nem lesz egyszerű. Kb 8 helyen kellene lennem és ezek mindegyikét én intéztem, verseny Pécsett, nyelvvizsga Pesten, Eurosport tanfolyam indulás, női kézi Győrben, GypoCircus Budaörs...

Azt hiszem elengedem, hogy én tervezem miről írok itt, és hagyom a nagyobb hatalmaknak döntsenek :)

Napok óta kínlódok egy blogbejegyéssel, nehéz írni mégis a fejemben van. Úgy gondolom, ha "akart" volna már itt lenne...

A fogalmat Vince Zoli barátom alkotta a rehabon apámra. Az írást az az "apróság" szülte, hogy ma tök egyedül pakoltam be a táskaba, övtáskába, kb 20 perc alatt, mert elhatároztam Ott volt a kertész a kertbe ( nem a kis kínai ), de csak a motorért szóltam neki.

Nem hiszem, hogy "rászorulna" az én reklámomra, de csomó energiát nyerek a dalaiból és a Facebook oldalát is követem. Nekem nagyon hiteles, amit csinál. Az utolsó lökés az volt, hogy hétfő éjjel épp azon gondolkodtam, hogy ezt leírom, amikor kiírta éjszakai bagolyként ki mit csinál :)