Rövid, vagy hosszú az 1 év?
Két perc hosszúságát állítólag az dönti el, hogy a WC ajtó melyik oldalán vagy. Valahogy hasonlóan érzek az elmúlt 1 évemmel kapcsolatban. Az ajtó egyik oldalán eltelt mint a villám, de más szempontból rengeteg élmény anyag sűrűsödött ebbe az egy évbe.
Ezt a blogot is egy éve csinálom, megpróbálok hát visszatekinteni, ha van kedved gyere velem :)
Igen az életre!
Több mint 17 éve ülök székben, anno azt sem hitten 1 évet túl lehet így élni...A baleset után egy évvel az első csípőműtétem után nem akartam élni elég volt. Pali barátom hazajött Kanadából, Era hallgatott telefonon minden másnap éjszaka, és Anna néni kiszedett az iszapból.
Elfogadtam, hogy fogok tudni így élni, letettem egy brutális gyógyszerfüggést, és nekiláttam. A fiam, akkor még feleségem a hülye konok fejem és, mint mindig a BARÁTAIM átvittek a nyűgökön.
Tavaly pedig kicsit több, mint másfél év otthonban élés után úgy döntöttem kipróbálom milyen egyedül élni életemben először. A végletességét így tudnám kifejezni:
Ha tudtam volna milyen kurva nehéz sosem próbálom meg, de ha tudtam volna mennyire kurva jó és formál engem hamarabb belekezdek!
Mivel blogot is azóta vezetek sokan, sok mindent olvastatok, tudtok róla, rólam. A mindennapok nehézségeit fel se tudtam becsülni, és ma sem tudom felfogni mennyit fejlődtem benne. Kb tinédzser korom óta először nem vagyok párkapcsolatban fél éve, ami szintén pakolt a mérlegbe mindkét oldalra.
Nem rokiknak persze, de rokiknak pláne azt mondanám bele kell vágni, elhagyni a komfortzónát, hogy a tükörbe a végén szimpatikus legyen az, aki visszanéz!
Az engem ellátó ápolók, Reni, Zsuzsi, Juli és Fókusz köszönöm esélyem sem lenne a rugalmasságotok és munkátok nélkül!
Rengeteg dolog változott alakult körülöttem. Volt fél év Eurosport álmodás, átalakult versenyszervezés, elkezdtem és azóta is rendszeresen cikkeket írok. Év végére lett új munkám. Olyan anyagi mélypontokat éltem meg, amit talán soha.
Mégis itt vagyok, megtanultam a lehetőségekhez nem várt mértékben egyedül ellátni magam. Annyi új impulzus és lehetőség jött, hogy azt kell mondjam 2020 fénye úgy jön az alagútban, hogy nagyon bizakodó vagyok!
Azt, hogy mennyire szeretek és akarok élni a millió film közül talán Frida Kahlo filmje fejezi ki nekem. Annyi szép vár rám ezek mellett a nyűgök eltörpülnek!
"Dokktor úr, ha ma ihatok tequilát, ígérem a temetésemen egy kortyot sem iszom!
u.i.: a konok tölgyfa Mézes fejem jól jött néha!
Köszönet
Mindig a legkönnyebb és legnehezebb feladat végiggondolni, ki segít, inspirál, ad erőt és motivációt, hogy legyek. A legkönnyebb mert nagyon sokan vagytok, sokan voltatok már nálam, biztos van olyan, aki még ezután jön, és nehéz, mert mindig félek valaki kimarad. Mégis megpróbálom :)
Teo, Tamara és Laci a Veletek eltöltött főleg telefon órák nélkül sehol se lennék. Nem tudok elég hálás lenni a Csörgő családnak nagyon szeretlek Titeket. Szilárd és Kornél évek óta bíztok bennem és munkámban óriási respekt!
És persze millió lány (és én mindet imádom) Kati, Laura, Zsuzsi, Lilla, Era, Edith, Noémi, Anett, Betti a sor végtelen, miattatok, Tőletek bármikor visszatér az életkedvem.
Mindig van egy régi rögbis, vagy egy új barát, aki tovább lök a jó és új felé.
Végül de nem utolsó sorban Szabolcs fiam, aki amióta megszülettél értelmet adsz nekem!