Ott tartok-e ahol kell?
Az elmúlt napokban hetekben többször szembejöttek ilyen kérdések. Elégedett vagyok e? Jól érzem e magam a bőrömbe? Mit kérnék az aranyhaltól?
És szép lassan talán az újabb vírus őrület miatt is, de belekúszott ez a fejembe...
És azon gondolkodom, hogy ennyi megtett kilométer és ennyi év után létezik-e erre értelmes válasz..
Boldogság keresése
Azt hiszem a végső - írást kiváltó - gondolatmenet, egy nekem nagyon kedves személy Fb posztja volt... Túl vagyok szerelmeken - csalódásokon, sikereken - kudarcokon, csúcsokon - mélypontokon, annyin, ami másnak kb két életre elég, na jó három :)
Itt ez a nyavalyás Covid értelmetlen lenne végig írni mit, miket vesztettem el miatta. Egyrészt mindannyian sokat vesztettünk másrészt ha kesergek sem kapom vissza...
Szóval azt hiszem igen ott vagyok, ahol lennem és ott tartok, ahol jó. Sem a kudarcaim, sem a sikereim nem adnám másnak.
Az aranyhalnak azt mondanám a belesettel késett egy 16-18 évet, ami pedig a bakancslistán van, hát kapja be el fogom érni őket nélküle, tehát irány a serpenyő :)
Végezetül visszakanyarodva a Fb poszthoz íme itt (link), amit a Covid nem vett el, sőt inkább felerősített a céljaimért, meg a saját boldogságomért küzdeni pont ugyanannyira vagyok motivált!
Mondjuk ezt a bohóckodást abbahagyhatnánk...