A Te címed

Szép lassan október után egyre nehezebb lett. Amint az ápolók is lebetegedtek, látszott Gárdonyban sajnos nagyon szűk a variációs lehetőség. A 8 órás kijárási tilalom kb a hab volt a vírus tortámon..

Ettől függetlenül nem volt könnyű döntés, életemben rengeteget költöztem, egyik első blogbejegyzésem tök jó erről (link), de amióta béna vagyok csomó extra emberi része is van a változásnak.

Majdnem 4 évet éltem itt a tóparton, azt hiszem roki életem talán legintenzívebb időszakát. Innen kezdtem el fesztiválokra járni, millió ismertségem, barátom ebben az időszakban alakult ki!

18 éve ápolnak ápolók az otthonomban, de itt laktam, lakom először egyedül. Aki ennek a kapcsolatnak az egyik oldalán nem volt még,, nem tudja elképzelni ezt a viszonyt. Én nem tudok létezni nélkülük nap mint nap itt vannak, tudunk egymás dolgairól életéről. Tópart ide oda ezt a legnehezebb itt hagyni.

De (nem véletlenül), ahogy éreztem szükségét annak, hogy menjek, ugyanannyira erősödött a vágy is. 25 éve nem éltem Budapesten, Gárdonyból is a legtöbb program odavitt, nagyon várom, hogy ott legyek! A negyedik város, ahol ápolót keresek, eddig mindenhol ment, pont a fővárosban miért ne menne?

Rengeteg költözésem során két dolgot tapasztaltam mindenhol. Az új város mindig új ismertségeket, lehetőségeket hoz, ez most is így lesz.  Azon kapcsolatok, amik itt alakultak ki megmérettetnek, barátsággá vagy emlékké változnak.

Érd, Pécs, Szeged, Szentes mindre hozott példát, Gárdony is fog.