Ettől sem lesz drágább a kenyér... amúgy de
Nagyon rég írtam, és talán sosem írtam még politikáról, de tegnap délután-este óta össze vissza cikáznak a gondolataim, így megpróbálom kiírni.
"Annyit szeretnék mondani, hogy bárki, aki élt elnyomó, toxikus kapcsolatban pontosan tudja, milyen nehéz és egyben felszabadító kilépni belőle. Ennél jobbat érdemlünk. Személyi igazolvány és lakcímkártya."
Szavazást megelőzően ezt a gondolatot írtam ki..
Sz@rni rá merre megy ez a hajó
Sok reményem a tegnapi nap előtt sem volt. De ha bántalmazott kapcsolat elméletet tovább visszük, bizony reménytelennek látszik kilépni belőle.
Nem tudom a mai magyar demokrácia e, de ha én hiszek a demokráciában, akkor el kell fogadnom a választók többsége bizalmat szavazott ennek a brigádnak és ami még szomorúbb - de egyáltalán nem meglepő - egy szélsőséges pártot is bejuttatott a parlamentbe. És kétség ne legyen, ha szükség lesz ők egymás mellé állnak. Összenő, ami összetartozik...
Mit tehetek én innen a székből azon kívül, hogy nem szexelek fideszessel? Sajnos a legrosszabb, legmegalkuvóbb irányba húzok.
"csak hagyjanak engem élni, dolgozni"
Szerintem ez a demokrácia halála, de jelenleg sajnos itt tartok. Volt már munkám, amit befolyásolni próbált, vagy tönkre is tett ez a rendszer, jelenleg - egyenlőre - nem így van.
Dehogy holnap, holnapután mit érzek vagy mit teszek nem tudom. Bár szeretném, hogy változzon egyenlőre nem vagyok olyan kapcsolatban senkivel, ami fixen itt tartana.
Elég sokat fogok utazni a közeljövőben, és a nemváltásnak mégiscsak a legvonzóbb módja nem venni jegyet a hazaútra...