Egy másik szemszög

Szigorúan perspektivikus szemszögből én vagyok legtöbbször alul, mégis néha a helyzet a körülmények vagy egy lépcsőjáró kiemel és nekem is és Neked is más látásmódot ad!

Nem tudom milyen olvasni engem, aki rendszeresen megteszi nyilván szereti. Mindig azt tenném ide, ami a poszt megírásakor tényleg én vagyok. Ez néha lehet túl őszinte, túl sok és remélem néha szórakoztató is.

De mindenekelőtt, amiről beszélek remélem segít megértetni a "rokit" jó értelemben nem látni, vagy igenis látni a kerekesszéket a fenekem alatt, hiszen ezért csinálom hogy mindenki felfogja mi is én is emberek vagyunk nem ufók 

És ha csak egyikőtöknek eszébe jut megosztani ezt, vagy a következő béna mellett elmenve nyitottabb lenni, beszélni erről gyereknek felnőttnek (talán ők sem reménytelenek), már van létjogosultsága ennek a blognak!

Én minden nap bízom, bíznom kell ismeretlenekbe, fizetnek helyettem, töltőre teszik a telefonom, megemelnek, odaadják a katéteteres cuccom, én így tudok működni.

Kivételesen arra kérlek, van időd, kedved ne csak elolvasd lájkold és ha megosztod sem haragszom :)

KÖSZÖNÖM!