Carpe Diem
Nem vagyok Kobe Bryant fan, sem Lakers, sőt bevallom, hogy a kosárlabda azon csapatsportok közé tartozik, ami nem nagyon mozgat meg. Persze a koromnak megfelelően emlékszem a "nagy" Chicago Bullsra, én nem Jordan, Pippen, Kukoc akartam lenni, hanem Dennis Rodman.
Az ő tiszteletére festette be a hajam szőkére bátyám akkori csaja, és nem mellesleg utána életem mérkőzését játszottam le Bulldog mezben, azon a bizonyos kupadöntőn...
Ettől még szar olvasni, meghalt a lánya is, vannak dolgok, amikor a pénz nem segít sajnos...
Most élsz
Meghaltam egy párszor már, voltam újraélesztve, toltak be úgy műtőbe, hogy percek voltak hátra. Kör intenzíven feküdtem, így rengeteg halált láttam, temettem szülőt barátot.
Az a kurva sok kilométer, ami bennem van... apám nekem mondta el először, hogy halálos beteg, mert tudta én nem sírok.
Híres emberek, színészek és sportolók halála mindig fura, nem ismered, mégis ismered, megráz gyászolsz, van, akit nem felejtesz. Mai napig minden évfordulója felkavar Simon Tibi halálának, Lomu, Zava, Amy Winehouse, Heath Ledger, végtelen a sor...
Engem egy ismerősöm halála változtatott meg, még barátom se volt. Pál Attilának hívták, Isten nyugtasson haver! Jó 10 éve elaludt egy este. Sorstársam volt, kb egyidőben sérültünk, szintén nyak, stb. Még volt IWIW :)
Amikor meghalt átkattant bennem valami!
hiányzik valaki ? .. hívd fel !
találkozni akarsz valakivel ? .. hívd el !
akarod , hogy megértsenek ? .. mondd el !
nem tetszik valami ? .. mondd ki !
tetszik valami ? .. dicsérd !
szükséged van valamire ? .. kérd !
szeretsz valakit ? .. mondd el neki !
senki nem tudhatja mi jár az eszedben .. jobb ha kimondod , mintha kivárod ! a NEM már ott van , kockáztass meg egy IGENT :) csak egy életed van , élj lazán !