A Végletek éve 

Nincs csak rossz év. 2002-ben kitörtem a nyakam, és tönkrement a vállalkozásom, de voltam munkában a csúcson és megszületett Szabolcs. 2017-ben bezárt a termem elköltöztem otthonról, de a szakítások és csalódások között ott volt az újrakezdés.

Azért 2019 próbára tett... de mégsem tudom csak szidni. Furcsa dolog, de ez a nyomorult Covid és a hozzátartozó karantén tényleg jó volt arra, hogy átgondoljak csomó dolgot és céltudatosabb legyek, meg egyéb ilyen bullshitek.

Munka frontján nem érdemes panaszkodni, annyiszor kellett már váltanom életemben, idén is kellett. Borzasztóan hiányzik, hogy nem rendezhettem meg az egyéni EMT-t, és sokat kell még imádkozni, hogy jövőre lehessen. A partnerem nélkül nem is lenne kb esélyem köszi!

És ugye költözöm, 1 hét múlva Budán lakom, remélem a magánéletemben ez egy fordulópont lesz rám fér. Megtanultam egyedül élni, nagy részét élvezem, de azért na :)

Valahogy a szilveszter, újév nekem mindig arra jó, hogy a kapcsolataim újragondoljam. Kit akarok, hogy része legyen az életemnek, kit nem. Ezt a vírus éve sem változtatja meg szerintem.

Így vagy úgy félek kurva nehezen induló 2021 jön, de valami azt súgja ugyanúgy kurva jó dogokkal is teli!

Csak hogy a végleteknél maradjunk :) BUÉK!