Állni a hídon...
Elég hektikus napok vannak mögöttem, és valószínűleg előttem is. Két napja Korona vírussal kelek és fekszem. Nyugi nem kaptam el, de azt hittem, engem nem érint, mert miért tenné? Azóta CrossFit versenyek maradnak el, hozzám olasz barátaim nem tudnak kvalifikálni, félnek nevezni, Covid-19 megérkezett baszki, és nyilván innen napi kérdés, hogy hova fejlődik, vagy romlik még...
Na hogy lesz ebből filmelemzés? Azaz igazság kicsit befordultam ettől az egésztől, és egyszerűen kellett valami, ami kirángat, és nekem a film a sorozat az, ami át tud lökni.
Azt mondjuk nem gondoltam át mi vár rám...
Megmenteni magadat, vagy mást?
All the bright places egy újabb Netflix gyöngyszem, valami hihetetlenül beletrafál a lelkembe ez is. Kéz tördelve végig nevetve, sírva izgultam végig ezt is.
Egy fiatal lány Violet nem tudja feldolgozni nővére halálát, és úgy dönt leugrik egy hídról.Ekkor ér oda az arra futó Finch.
Én nagyon rég láttam, ennyire őszinte, szép mély filmet, az, hogy ez kamaszokról szól másodlagos. Bármelyikünk beleilleszthető szerintem a sztori egy darabkájába. És mivel nem akarom lelőni a történetet erről beszélnék.
Mindannyian voltunk már úgy, hogy elvesztettünk valakit, valamit, vagy épp elvesztünk a napi rutin mellett. És ilyenkor jól jön, ha érkezik valaki, aki megment...
Van aki épp fordítva van, nagyon akar megmenteni, akár bármi áron...
De ahogy az életben, az én életemben is, ha vonzódsz valakihez, akin hegek vannak, és rajtad is vannak nagyon vékony a jég. Alighanem mindenkinek előbb magával kell rendbe jönnie, és nem mástól várni a csodát...
Ettől ez a film gyönyörű!